I. Filozófiai/pszichológiai háttér:
Mielőtt nekiállnék a magyarázatnak, ismertetném saját kis filozófiai eszmefuttatásomat: ez egyfajta modell, mellyel az élet eseményeit lehet leírni. Ezt is felhasználom Yoda szavainak elemzése során. (Ez a modell teljes mértékben saját kútfőből származik, más elméletekkel való hasonlóság pusztán a véletlen műve.)
Az élet eseményekből, eseménysorozatokból áll. Ilyen esemény lehet például, hogy „lemegyek a boltba kenyérért”, de az is esemény, hogy „egyetemre járok”, ami további al-eseményekre bontható. Ezek az események egy bizonyos minta alapján szerveződnek, mely a következő:
Szükséglet – Cél – Döntés – Cselekvés
1. Szükséglet:
Szükségleteink azok, amik motiválnak minket, amik cselekvésre késztetnek. A szükségletek több csoportba oszthatók. Talán a legismertebb felosztás Abraham Maslow (1970) modellje, mely szerint a szükségletek hét nagy csoportba oszthatók:
- Fiziológiai szükségletek: éhség, szomjúság, stb.
- Biztonsági szükséglet: biztonságban, veszélyektől mentesnek lenni.
- Szeretet szükséglete: másokhoz tartozni, befogadottnak lenni.
- Megbecsülés szükséglete: teljesíteni, és elnyerni mások elismerését.
- Kognitív szükségletek: tudni, érteni, megismerni.
- Esztétikai szükségletek: szimmetria, rend, szépség.
- Önmegvalósítás szükséglete: az önkiteljesítés elérése.
2. Cél:
Ha van szükséglet, rögtön lesz célunk is, mégpedig az, hogy ezt a szükségletet kielégítsük. Tehát, ha éhesek vagyunk, akkor enni akarunk; ha félünk, biztonságos helyre akarunk eljutni; ha egyedül érezzük magunkat, kapcsolatokat keresünk; stb.
3. Döntés:
Ha van egy célunk, akkor el kell döntenünk azt, hogy pontosan hogyan is kívánjuk elérni ezt a bizonyos célt. Tehát ha éhes vagyok, és a célom az, hogy egyek, akkor még el kell döntenem, hogy mit is egyek, hol egyek, egyedül avagy másokkal, stb. A folyamatban ez a legnehezebb lépés, függetlenül attól, milyen szükségletről van szó.
4. Cselekvés:
Ha eldöntöttük azt, hogy mit is akarunk pontosan, akkor már nincs más hátra, meg kell tenni. Tehát ha eldöntöttem, hogy a kedvenc pizzázómban akarom csillapítani az éhségemet, akkor elmegyek oda, és eszek egy pizzát. Persze előfordulhat az, hogy ennél a lépésnél külső körülmények meggátolják a cselekvés végrehajtását, ilyenkor vissza kell lépni a 3. lépésre. Tehát ha valami oknál fogva a kedvenc pizzázómat zárva találom, akkor valami mást kell kitalálnom, hogy hol egyek.
II. Elemzés:
Nézzük akkor, mire is gondolt Yoda. A bölcsesség lényege a „tett” és a „próbálkozás” közötti különbségtétel. De pontosan miben tér el ez a kettő egymástól? Úgy vélem, a különbség négy fő tényezőben ragadható meg (melyek természetesen szorosan kapcsolódnak egymáshoz).
1. Döntés:
Itt a fentebb vázolt modell 3. lépésére gondolok. A tetteket mindig egy teljes értékű, alapos döntési folyamat előzi meg, melynek során az egyén végiggondol minden fontos szempontot, és amelynek a vége egy szilárd, komoly elhatározás. Vagyis az illető pontosan tudja azt, hogy mit akar, és azt is pontosan eldöntötte, hogy mit fog tenni. Az ő fejében ilyesmi játszódik le: „Megyek és megteszem.” Ezzel szemben, amikor próbálkozik valaki, azt nem előzte meg valódi döntési folyamat, nincs valódi elhatározás. Vagyis az illető valójában nem döntötte el, mit is akar tenni, pusztán hasraütésszerűen csinál valamit, lényegében a szerencsére játszik. Az ő fejében ilyesmi játszódik le: „Csinálok valamit, aztán vagy sikerül, vagy nem.”
2. Hit:
A tettek embere hisz abban, hogy sikerrel fog járni. Nincs benne kétely, bizonytalanság. Mégpedig pontosan azért, mert a döntési folyamat során minden szempontot figyelembe vett, és így jutott el a végső elhatározáshoz. Így aztán a cselekvés végrehajtása során már nem gátolják zavaró gondolatok, mert pontosan tudja, hogy mit kell tennie. Ezzel szemben aki próbálkozik, az valójában nem hisz abban, amit csinál, bizonytalan a sikert illetően. Mégpedig azért, mert a próbálkozását nem előzte meg alapos döntési folyamat, ezért aztán sok a bizonytalansági tényező, melyek megzavarják a cselekvés végrehajtása során.
Luke Skywalker iskolapéldája ennek. Nem hitt abban, hogy a vadászgépet ki lehet emelni a mocsárból: „Mester, más dolog köveket mozgatni, és más ezt kihúzni innen.” Ezért csak próbálkozott, és nem is járt sikerrel. Mikor aztán Yoda kiemelte a gépet, ezt mondta: „Hát ez… ez hihetetlen!” Mire Yoda: „Látod, ezért nem megy neked.” Ha nem hiszel abban, amit csinálsz, hogyan is járhatnál sikerrel?
3. Erőfeszítés:
A tettek embere a cselekvés végrehajtása során a képességei szerinti legjobb teljesítményt nyújtja, teljes erőbedobással azon dolgozik, hogy a kitűzött célt elérje. Mégpedig amiatt, amit az előző két pontban leírtam: az egyén eldöntötte, mit akar tenni, nincs benne semmi bizonytalanság, ezért teljes mértékben a feladatra tud koncentrálni, minden tudását, képességét mozgósítani tudja. Ennek pont az ellentéte igaz arra, aki próbálkozik: nem nyújt olyan teljesítményt, mint ami a képességei alapján elvárható lenne. Itt szintén az előző két pontra kell utalnom: Ez az ember nem is tudja igazán, mit akar, tele van bizonytalansággal, ami miatt nem tud kellőképpen koncentrálni, így képességeinek csak egy részét tudja munkára fogni.
4. Eredmény:
Megfigyelhető, hogy a tettek embere általában sikeres az élet dolgaiban. Mindez persze nem meglepő a fenti három tényezőt figyelembe véve: alapos megfontolás után hoz döntéseket, biztos a dolgában, mindent megtesz a cél érdekében. Persze vele is előfordulhat, hogy kudarcot vall, hiszen az életben vannak nem kiszámítható tényezők, de az esetek többségében mégis sikerrel jár. Ezzel szemben az, aki próbálkozik, általában sikertelen. Itt is a fenti három tényező a magyarázat: döntéseit nem előzi meg alapos mérlegelés, bizonytalan a dolgában, nem tesz meg minden tőle telhetőt. Persze vele is előfordul, hogy összejön neki valami, de az inkább a szerencsének köszönhető, mintsem az ő erőfeszítésének.
Összegzés:
Tehát amikor Yoda mester azt mondta: „Tedd! Vagy ne tedd! De ne próbáld!”, akkor véleményem szerint ezt akarta mondani: „Döntsd el, hogy mit akarsz! Ez a döntés legyen szilárd elhatározás, ne legyen benned kétely! Ha meghoztad a döntést, akkor tedd, amit kell, minden erőddel azon légy, hogy elérd a kitűzött célt! Ha erre nem vagy képes, inkább ne tégy semmit, mert az csak próbálkozás, abból meg nem sül ki semmi jó!”
Abban, aki ezt végigolvasta, felmerülhet a kérdés, mire is jó ez a filozófiai szőrszálhasogatás? Mi ennek az elemzésnek az értelme? Ezt is elárulom. :) :)
Úgy vélem, Yoda mester bölcsessége nagyon fontos mondanivalóval bír a mai ember számára. Szerintem érdekes kérdés, vajon miként éljük az életünket: a tettek emberei vagyunk, vagy csak próbálkozunk? Persze, amikor arról kell dönteni, hogy mit egyek, vagy megnézzek-e egy filmet a moziban, ez nem olyan lényeges, de amikor az életünk szempontjából fontos dolgokról döntünk, mint a pályaválasztás, vagy a családalapítás, akkor már nagyon nem mindegy.
Most mindenki gondolkodjon el erről egy kicsit! Ezeket a kérdéseket tegye fel magának:
1.
- Mielőtt meghozok egy döntést, alaposan átgondolok minden, az ügy szempontjából lényeges tényezőt? – (Tett)
- Vagy épp ad hoc módon, a pillanatnyi hangulatomtól függően hozok döntéseket? – (Próbálkozás)
- Hiszek abban, amit csinálok, bízom önmagamban? – (Tett)
- Vagy épp kételyek gyötörnek, bizonytalan vagyok azzal kapcsolatban, amit csinálok? – (Próbálkozás)
- Mindent megteszek azért, hogy elérjem a kitűzött célt? – (Tett)
- Vagy épp úgy érzem, többet is tudnék tenni a cél érdekében? – (Próbálkozás)
- Általában sikeres vagyok az életben? – (Tett)
- Vagy épp gyakran előfordul, hogy nem sikerülnek a dolgaim? – (Próbálkozás)
Mindenkinek köszönöm, aki elolvasta ezt az elég terjedelmesre sikerült eszmefuttatást! Remélem, mindenki számára érthető volt. Ha esetleg mégsem, írjátok le nyugodtan, minden kérdésre szívesen válaszolok.
Várom a véleményeket, pozitívat, negatívat egyaránt!
Nincsenek megjegyzések:
Új megjegyzések írására nincs lehetőség.